Kinek mi a fontos: a béke helyett Orbánnal foglalkozna a lengyel elnökség
Jelzésértékű lépést tett Tusk kormánya.
A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára szerint a kormányzati stabilitás az egyik előnyünk.
Nyitókép: Vémi Zoltán / VG
A Tőke. Versenyképesség. Egyensúly konferencián A magyar elnökség felállíthatja-e a padlóról az Európai Uniót? címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést, amelyről a Világgazdaság számolt be.
„Sok tekintetben azonos problémákat azonosít most az Unió, mint korábban a magyar kormány, ami egy jelentős változás” – fogalmazott a kerekasztal-beszélgetésen Hajdú András, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Közpolitikai Elemzési Irodáját vezető helyettes államtitkár.
„Ez korábban homlokegyenest másként volt, de lényeges, hogy a megítélés látványosan megváltozott, bár hogy hogyan zajlanak a viták, az más kérdés.
Mindenesetre már nincs automatikus elzárkózás, amit a magyar elnökség hozott, és ami a magyar kormány eredménye”
– tette hozzá.
Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője szerint jó hír, hogy legalább a diagnózist az uniós tagállamok többsége már elfogadja. „Korábban pedig még arról is vita volt, hogy van-e energiaprobléma Európában, vagy nincs” – emlékeztetett.
Hortay a Draghi-jelentést idézte, amelynek révén már bekerült az uniós köztudatba, hogy a gáz és a villamos energia ára Európában 4-5-szörös, illetve 2-3-szoros. Szerinte a magyar elnökség nagy eredménye, hogy kimondták:
az EU súlyos strukturális problémákkal küzd.
„De a vita most már arról fog folyni, hogy mi a terápia” – szögezte le.
Hortay úgy véli: az energiaproblémák egy része az előrerohanó klímapolitika következménye. Egy európai vállalatnak például egységnyi szén-dioxid-kibocsátás után 6-szor annyit kell fizetnie, mint egy USA-belinek, és 10-szer annyit, mint egy kínainak.
A hazai és az Európa más országaiban jellemző helyzet különbözőségei közül a kormányzati stabilitást emelte ki Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésért felelős helyettes államtitkára,
utalva az uniós államok kormányválságaira és előrehozott választásaira.
Suppan az adópolitikában meglévő magyar előnyökről, illetve az infrastruktúra viszonylagos fejlettségéről is beszélt, valamint az európai piacok közelsége adta előnyökről is szót ejtett.
„A magyar munkaerő képzettségében viszont már vannak korlátok, a szakképzettség hiánya sokszor szűk keresztmetszet” – fogalmazott.
Európában az ideológiai célok a hatékonyság elé kerültek, Európa jó akar lenni, nem versenyképes”
– ezt már Kacsoh Dániel, a Mandiner online főszerkesztő-helyettese mondta.
Kacsoh úgy véli: át kell állítani ezt a narratívát, és a magyar elnökség fél éve arra mindenképpen jó volt, hogy beszéljünk a Draghi-jelentésről és a versenyképességről.
Az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos kérdésre elmondta: szerinte fordulat lesz január végén, Trump beiktatása után, utána felgyorsulnak a fegyverszüneti tárgyalások, és az első fél évben a konfliktus valamilyen típusú befagyására számít.
Kacsoh szerint azonban a szankciók feloldása az európai oroszellenes hangulat miatt erősen kérdéses.